Római Katolikus Egyház

Szentmisék rendje:  

Vasárnaponként 12 órától, a hónap első vasárnapján 11 órától. Az ünnepi szentmisék (húsvét, pünkösd, karácsony, stb.) rendjét az aktuális ünnep előtt közöljük.

Plébános: Kecskés Attila

A Szent Anna Római Katolikus templom története

A mai Háromhuta területe a híres Rákóczi-vár, Regéc birtoka volt. Első lakói a II. Rákóczi Ferenc makovicai uradalmából 1698-ban Óhutára telepített jobbágyok voltak, akik az üveghutákban dolgoztak. A Rákóczi-szabadságharc leverése után a fejedelem birtokait elkobozták, tulajdonosa többször változott, de az üveghuta fejlődött, a népesség szaporodott. 1787-ben Óhután 22, Középhután 14, Újhután 11 portán, 269 szlovák-lengyel nemzetiségű lakost írtak össze, akik közül 261 római és 8 görög katolikus volt és az 1773-ban alapított erdőhorváti plébániához tartoztak. A kamarai birtoklás idején jelentős betelepítéseket végeztek, aminek eredményeként 1802-ben Óhután 350, Középhután 305, Újhután 150 lakos volt. 1851-ben 603 római és 101 görög katolikus élt  ,,a 3 tót faluban. kik az idevaló üveghutákban keresik kenyerüket,,.

Somsák plébános közbenjárására az akkori birtokos, herceg Bretzenheim Ferdinánd által adott fából, a nép összefogásával épült az első fatemplom, mellette az 1850. július 16. - Szent Anna nap - óta ma is álló kőkereszt.

Itt tartották az egyházi szertartásokat és  ,,Ezen lelkészi szolgálat némi jutalmazásául. a hutai gyalogszeres hívek évenként két-két szekér fát készítettek egyenként a Plebánus részére s azt a marhás emberek E. Horvátiba beszállítják,, - olvasható egy 1862. évi jegyzőkönyvben. Bretzenheim Ferdinándné - Schwarzenberg Karolina - kegyúr támogatásával és a hívek munkájával a helyi kő és faanyag felhasználásával 1870-re felépült az egyszerű szerkezetű és berendezésű új Szent Anna templom.

 

Az úrbéri rendezéskor az új földesúr és kegyúr, Beust Hedvig bárónő - Waldbott Frigyesné - a korábbi szolgálat alapján 12 hold erdőt adott az egyháznak és támogatásával a templom zsindely fedelét az első világháború után lebontották és lemezzel fedték be. Háromhuta lakosainak nagy része szlováknak vallotta magát, a gyerekek szlovákul tanultak meg beszélni, az iskolában tanultak meg magyarul és magyarul énekelték a szent énekeket.

A templomban általában minden harmadik vasárnap, karácsony, húsvét, pünkösd 3. napján volt énekes mise. A pap nélküli ünnepeken ,,száraz mise,,  volt, amikor a kántortanító vezetésével imádkoztak, énekeltek. Nyáron, évente egyszer Óhután a haranglábnál, Újhután a faluvégi kápolnánál tartották a misét. A Szent Anna-napi búcsún vendégpap misézett és prédikált, a nagy szombati feltámadásra, esküvőre, temetésre feljött a pap, a keresztelőt a soros vasárnapi mise után tartották.

 

Az erdőhorváti plébánia papjai 1773-tól: Karniczky János, Hutiray András, Pandula János, Szendrey István, Szabó Lajos, Gosztonyi Pál, Mihályfy László, Prodjánszky Károly, Somsák Elek, Mayer Géza, Lengyel László.

1997-től a tolcsvai plébániáról: Kurtos András, Bertók József, Szőke Gábor, és 2015-től Kecskés Attila végzi az egyházi szertartásokat.

A vidéki örökség megőrzése címen az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap pályázatán nyert támogatással, az Egri Főegyházmegye és a hívek adományai segítségével 2010-ben elkészült a templom teljes felújítása, korszerűsítése.

 Dr. Járási Lőrinc

Atya, Fiú, Szentlélek.

A szentháromság a keresztény hit legfontosabb igazsága.  A gyülekezet kérése egy ilyen témájú secco került a templom mennyezetére.  Az ábrázolás azt a pillanatot jeleníti meg, amikor az Atya magához emeli a Fiát a mennybe. A mű egyik érdekessége, hogy a szentháromság szereplőit övező dicsfény, csak a bejáratból látható a templomba való belépés pillanatában. A belsőépítészeti terveket és a secco-t Stark István készítette 2010-ben.

 

Templomunk fenntartásához és szépítéséhez köszönettel vesszük adományaikat.